Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Személy-és vagyonőri oktatásról

A személy-és vagyonőri szakma oktatása, a magánbiztonság védelemben résztvevő személy-és vagyonőrök, szakemberek oktatása, képzése, továbbképzése és vizsgáztatása egyidős a rendszerváltással.

Személy-vagyonőri szakmai képesítés napjainkban a következő képzéseket követően szerezhető meg:

  • Személy-és vagyonőr OKJ 32 861 01 iskolarendszeren kívüli képzés keretében (felnőttképzés)
    bemeneti szint: alapfokú végzettség
  • Biztonságszervező OKJ 52 861 01 iskolarendszeren kívüli képzés keretében (felnőttképzés)
    bemeneti szint: érettségi vizsga
    (korábbi iskola rendszerű és érettségire épülő nappali képzés 2013-tól megszűnt)
    A képzéssel több biztonságvédelmi munkakör betölthető !
  • Rendészeti őr OKJ 34 861 01 iskola rendszerben (szakgimnázium) 9-10-11-évfolyamokon (3 évfolyam)
    bemeneti szint: alapfokú végzettség
    Megjegyzés: testőri munkakör is betölthető a végzettséggel
    A végzettség számítógépes adatrögzítő munkakörre is feljogosít.
  • Rendészeti ügyintéző OKJ 52 861 11 (iskolai és iskola rendszeren kívüli felnőttképzés keretében)
    bemeneti szint: alapfokú végzettség
    Iskola rendszerben 4 -évfolyam, szakgimnázium
    A végzettséggel testőri, fegyveres biztonsági őri (FBÖ), felvezető, őrparancsnok,őrségparancsnok,közterület felügyelő,magánnyomozó
    munkakörök is betölthetők, polgárőri tevékenység végezhető (rendőri tanulmányok - tiszthelyettesi - egy év alatt teljesíthetők).
  • Közszolgálati ügykezelő OKJ 52 345 04  iskolai és iskola rendszeren kívül megszerezhető szakképesítés.
    Bemeneti szint:alapfokú iskolai végzettség.
    A képesítéssel személy-és vagyonőri, valamint közterület felügyelői munkakör is betölthető, polgárőri tevékenység végezhető. Nappali rendszerben az OKJ végzettség mint mellék-szakképesítés jelenik meg azoknál akik közszolgálati ügyintézői szakra járnak (mely érettségi után szerezhető meg).

    Egyéb rendészeti, honvédelmi és közszolgálati képzés (ajánlott)
    /továbbtanulás/

     
  • Közszolgálati ügyintéző OKJ 54 345 01 emeltszintű szakképesítés (technikus)
    bemeneti szint: érettségi
    iskolai rendszerű képzés ( 2-évfolyam) szakgimnáziumban, vagy rendészeti érettségi esetén (ha valaki közszolgálati ügyintézői rendszerben tanult) +1-év.

    Megjegyzés: félév kedvezmény rendőr-tiszthelyettesi iskolai tanulmányokból, valamint felvételi beszámítás Közszolgálati Egyetemen.
    Megjegyzés: a közszolgálati ügyintéző képesítés (2-éves) önmagában, ha nem társul mellé belügyi (rendészeti) érettségi a személy-és vagyonőri igazolvány kiváltására nem jogosít, a 22/2006. BM. rendeletben nem szerepel....

     
  • Megjegyzés:
    a belügyi rendészeti érettségi megszerzésével személy-és vagyonőri igazolvány váltható ki függetlenül attól, hogy a rendészeti nappali képzésben résztvevő személy OKJ bizonyítványt nem szerzett (pld. nem vizsgázott közszolgálati ügykezelői szakmából, vagy érettségi után nem folytatta tanulmányait és nem szerzett más rendészeti végzettséget).
    A közszolgálati ügykelező alaphelyzetben (mint OKJ szakmás) vagyonőri igazolványra is jogosult, de
    a közszolgálati ügyintéző (hiába magasabb a végzettség és csak érettségi után szerezhető meg), amennyiben a korábbi érettségi rendészeti tantárgyból nincs (mert pld. más irányú szakgimnázium után érkezik a tanuló a 2-éves képzésre és nyilván nincs rendészeti érettségije mert pld. vendéglátó szakgimnáziumban végzett stb.) akkor személy-és vagyonőri igazolványt alanyi jogon nem kaphat, viszont rendőri szakgimnáziumban félév kedvezményt kap....(rendőr tiszthelyettesi képzésben).
  • Egyéb: A 22/2006. BM. rendelet tartalmazza a személy-és vagyonőri igazolványok kiváltásához elismerhető végzettségeket.

A szakma és szakmai képzés előzményei

1989-előtt kizárólag rendészeti (alap, közép és felsőfok) képzés volt a jellemző, hiszen a rendszerváltás előtt az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő vállalatok, intézmények rendjének biztosítására a "rendészek" voltak jogosultak.

1989 előtti állapot, rendészetek (visszatekintés)

A rendszerváltás előtt hosszú ideig a klasszikus üzemrendészeti tevékenység végzéséről jól körülhatárolt szabályozás gondoskodott. Az üzemrendészeti szervek létrehozásáról, tevékenységéről a 14/1960 (III.24) számú Kormányrendelet, valamint a 2027/1960 (III.24) számú Kormányhatározat rendelkezett. Az üzemrendészeti szervek létrehozásáról szóló Kormányrendelet előírta, hogy azokban az üzemekben, vállalatoknál, ipari szövetkezetekben… stb. ahol a társadalmi tulajdon védelme azt megkívánta, üzemrendészeti szervet kellett létrehozni. A Kormányrendelet értelmében az üzemrendészeti szerv felállításának szükségességét a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörő szerv vezetője), illetve fővárosi, megyei, megyei városi tanács elnöke állapította meg. 

A rendészeti tevékenységet a 6/1988. MT. rendelet (közüzemi szervek rendészeti tevékenységéről) szabályozta ebben az időben (korábban egy 1960-as rendelet). A  6/1988. MT. rendeletet  hatályon kívül helyezte: 199/1999. (XII.21.) Korm. rendelet 1. §. Hatálytalan: 2000. II. 1-től)

Kire terjedt ki az említett rendészeti jogszabály hatálya?

Az üzemi rendészet felépítésének, működésének, jogkörének kereteit a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló 6/1988. (II. 12.) MT rendelet szabályozta. A rendelet hatálya kiterjedt a gazdasági tevékenységet folytató, belföldi székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyekre (csak jogi személyekre terjedt ki), az állami költségvetési szervekre (idetartoztak a központi költségvetési szervek, a települési önkormányzati szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a köztestületi költségvetési szervek, illetve az elkülönített állami pénzalapokat kezelő költségvetési szervek), valamint az egyesületekre (a továbbiakban együtt: közületi szerv). Ugyanakkor a rendelet hatálya nem terjedt ki a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre.

Megjegyzés: mint fentiekből látható a 6/1998. MT. rendelet a saját vagyon védelmére "feljogosított" több szervezetet is, viszont nyilvánvalóan nem vonatkozott az "idegen vagyon védelmére", melyet így a cégek-vállalkozások egy jó ideig nem szabályozott keretek között gyakoroltak, azaz "mindent lehetett, amit a jogszabály nem tiltott".

/ a 22/2006 BM. rendelet 10 A § /5/ bek. alapján a 14/1960.(III.24) Korm.r. és  a 6/1988 (II.12.) MT. rendelet alapján szerzett "rendész" képesítést személy-és vagyonőri igazolvány kiváltásához mai napig el kell fogadni/. A továbbképzésre vonatkozó előírások (5-évente) természetesen ezen kérelmezők esetén is érvényes (2012. CXX. Tv.).

1988-ban jelent meg a Társasági Törvény (1988. VI. Tv.), mely lehetővé tette magán társaságok (Rt, Kft. Bt., Kkt. stb) alapítását, így a zömmel magánvagyonon alapuló társaságok (vállalkozások) részéről megjelent az első igény arra, hogy saját vagyonukat saját maguk védjék meg, ehhez pedig saját munkaerőt (rendészt, vagyonőrt), vagy egy másik speciális vállalkozást alkalmazzanak. 1988-ban tehát lehetőség nyílt arra (már a rendszerváltás előtt), hogy egyes vállalkozások vagyonvédelmi tevékenységet is ellássanak, mások vagyonának megőrzésére, védelmére ajánlkozzanak.

A vagyonvédelemmel is foglalkozó őrző-védő cégek megjelenése ennek ellenére inkább 1989-től kezdődött meg és 1991-re már komoly létszámú idegen vagyon védelmére szakosodott hazai és külföldi cég jelent meg a "piacon".

A vagyonőrök képzése így 1988-tól vált "életszerűvé" és szükségszerűvé, melynek célja az volt, hogy az idegen vagyon védelmét ellátó vállalkozások tagjai, a vagyonvédelmet konkrétan ellátó őrök képzettek legyenek, törvénysértést ne kövessenek el.

A képzések és vizsgák az iskolarendszeren kívüli képzésről szóló rendelet alapján történtek, az elvégzett tanfolyamokról oklevelek kerültek kiállításra.(7/1988. (II. 17.) MT rendelet). Az előbb említett tanfolyamok vizsgáin természetesen jelen volt a rendőrhatóság, tűzoltóság, valamely hazai vagyonvédelmi, vagy testőr szövetség képviselője is.

A Belügyminisztérium és ORFK 1989-ben azonnal megkezdte e specális (őrző-védő) tevékenység szabályozását érintő jogszabály előkészítését.

Az 1989-1990 évben el is készült a jogszabály (törvény tervezet), de a személy-és vagyonvédelem, konkrétan a vagyonvédelmi vállalkozásokat és tagjaikat érintő első jogi szabályozás mégis csak 1995-ben jelent meg (87/1995.(VII.14.) Korm.rendelet), melynek egyik hiányossága volt, hogy alacsonyabb rendű jogszabály volt mintha a törvény tervezetét fogadták volna el.

Megjegyzés: a 87/1995. korm r. pontos neve: "a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól" volt.

A 87/1995. Kormány rendeletnek a célja az volt, hogy vagyonvédelmi vállalkozás csak rendőrhatósági engedély birtokában legyen végezhető (mint tevékenység), valamint a másik cél a végrehajtó személyek "vagyonőri igazolványra való kötelezése" volt, melynek érdekében az őrzés-védelemmel foglalkozó személyeknek vizsgát kellett tenni. A személy-vagyonőri vizsgát tanfolyam után lehetett megszerezni (kivéve a rendőri, katonai, BV, VPOP, vagy rendészeti végzettséggel rendelkező személyek, akik ez alól felmentést kaptak), a vizsgát a rendőrség által felállított vizsgabizottság előtt kellett letenni. Lehetőség volt tanfolyam nélkül is vizsgázni ha valaki rendészeti közép, felsőfokú, vagy egyén iskolarendszeren kívüli tanfolyami (vagyonőri) igazolással (bizonyítvánnyal) rendelkezett.

Az 1995-1997 között szerzett vagyonőri szakmai képesítést ún. "tanúsítványos" okleveles változat volt (hasonlóan a mai fegyverkezelői vizsgához), az érintettek A/4-es nagyságú vizsgát igazoló "bizonyítványt" kaptak, mely alapján rendőrhatósági vagyonőri igazolvány kiváltására jogosulttá váltak, majd természetesen ez alapján munkát vállalhattak.

Érdekes helyzet alakult viszont ki 1995-1997 között,  ugyanis az Oktatási és Művelődési Minisztérium 1994-ben bevezette az OKj-s (szakmai végzettséggel bíró) "Biztonságszervező" szakmát.

Gyakorlatilag az első "biztonsági szakma", melyet a 87/1995. Korm. rendelet is elismert és ez alapján személy-vagyonőri végzettséget adtak ki az a "biztonságszervező" volt (mert ez 1994-ben jelent meg sz OKJ-ben).

A vagyonőri  hatósági vizsgákhoz tanfolyamot kellett végezni, a végeredmény egy A4-es bizonyítvány volt, melynek nem volt szakmai elismerése (OKJ). Az oklevél (bizonyítvány) vagyonőri munka végzésére jogosította a tulajdonosát.
A biztonságszervező tanfolyamot (nem volt sokkal több és drágább) bárki elvégezhette akinek volt szakmunkás végzettsége (biztonságszervező középfok), vagy volt érettségije (biztonságszervező felsőfok). Az előbbiek következményeként a "józan ész" alapján aki kicsit többet fordított a jövőre, az szakmai végzettséget kapott. Így fordult elő, hogy 1995-1997 között "relatíve nagyon sok" biztonságszervező képesítés látott napvilágot és talált gazdára. Az előbb említett "biztonságszervezési láz" 1997-után alábbhagyott, amikor a személy-és vagyonőr tanfolyamok és vizsgák is OKJ végzettséget adtak.

A rendészetekről szóló 6/1988. MT. rendeletet (saját vagyon védelme, üzemrendészet stb.) 1999-ben helyezték hatályon kívül, így 2000-évtől ezt a korábbi rendészeteket szabályozó jogszabályt már nem lehetett alkalmazni (mint említettük, a rendészeti közép -és felsőfokú képesítéseket a személy-és vagyonvédelemben elismerték, a hatályon kívül helyezésig az oktatás és vizsgáztatás is zajlott e területeken, szinte 1997-1999 között párhuzamosan a vagyonőr képzéssel és vizsgáztatással). A rendészeti képesítéseket mindig elfogadták személy-és vagyonőri igazolvány kiváltásához (22/2006 BM rendelet alapján ma is..).

A személy-és vagyonőri szakma és vizsgarendszere 1997-től került bevezetésre, az 1996-os OKJ-alapján) , így ettől fogva a vizsgabizottságok már OKJ-as szakmai bizonyítványokat bocsátottak ki (kinyitható kék és két oldalas bizonyítvány). Az első személy-vagyonőri szakma száma: OKJ 33891901 volt.

(Életbe léptető rendelet: 12/1996.(XII.29.)MüM; SZVK:38/1997 (VI.27.)BM)

A legújabb személy-és vagyonőri szakma (2012.OKJ), 2013-tól került bevezetésre   természetesen új "szakmai és vizsgakövetelmény" bevezetésével.

A felnőttképzésben így OKJ 32 861 01 számon, személy-és vagyonőr néven indult el és folyik a képzés, vizsgáztatás (iskola rendszeren kívül).

A nappali képzésben (szakgimnáziumok) rendészeti őr, közszolgálati ügyintéző, rendészeti  ügyintéző (OKJ-s képzés folyik), melyből a Rendészeti őr (OKJ 34 861 01)  megfelel a felnőttképzésben ismert  személy-és vagyonőri végzettségnek (betölthető munkakörök : személy-és vagyonőr, testőr, valamint számítógépes adatrögzítő) valamint ha a tanulmányok befejezése ( 3 év) és végzettség megszerzése után (újabb 2 -év) a tanuló érettségit tesz, ebben az esetben a rendőr-tiszthelyettesi iskola szakképzése 1,5-év alatt is befejezhető (sikeres felvételi esetén). Mint látható a 3-éves szakgimnáziumi rendészeti őr képzettsége és a betölthető munkakörök száma kicsit több mint a személy-és vagyonőré.
Hasonló  a helyzet ha valaki nappali (vagy iskola rendszeren kívül) a közszolgálati ügykezelő (
OKJ 52 345 04 )végzettséget szerzi meg, mellyel vagyonőri, de akár közterület felügyelői munkakörök is betölthetők.

Vagyonőri igazolvány (rendőrhatóságtól) bármely elfogadott vagyonőri végzettségtől függetlenül 18-év betöltése után igényelhető (2005. CXXXIII. Tv.)

A 22/2006. BM. rendelet tartalmazza azokat a végzettségeket, melyeket a személy-és vagyonőri igazolvány kiváltásához el lehet fogadni (így az adott végzettséggel rendelkező új OKJ vizsgára nem kötelezhető). A vagyonőri igazolvány kiváltása nem nélkülözi a 2012. CXX. Tv és 68/2012. BM. rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségeket, melyet 2013-tól vezettek be és 5-évente kötelező,így az igazolványt kiváltó, vagy meghosszabbítását igénylő személynek a továbbképzéseket teljesítenie kell, foglalkoztatása csak így megengedett és törvényes (a tanúsítvánnyal együtt).

A szakmát és vizsgát a Belügyminisztérium felügyeli, a vizsgabizottságban a SZVMSZK (Személy-és Vagyonvédelmi valamint Magánnyomozói  Szakmai Kamara) működik közre (korábban is ez volt a gyakorlat).

Megjegyzés: a szakma neve ugyanaz lett mint a legelső OKJ-ben (1997), mely elnevezés ellen úgy a szakemberek, vállalkozók, szakmai kamara annak idején sokat tiltakoztak, s a korábbi elnevezés valóban "biztonsági őr" volt. Véleményem szerint is pontatlan az elnevezés, hiszen a jelenlegi képzésben nincsenek "személyvédelmi, testőri" ismeretek, ez utóbbi szakképesítést egy külön ráképzési "Testőri" OKJ 33 861 01  szakmai vizsgán lehet megszerezni (a testőri OKJ szakmai előfeltétele viszont a személy-és vagyonőri végzettség megléte).

Az előbbiek alapján tehát a szakmai elnevezés "pontatlanul" és megtévesztően tartalmazza a a "személy-és" vagyonőr fogamat, nevet, hiszen a képzés kimondottan őrzés-védelmi és nem személyvédelmi jellegű. A jelenlegi személy-és vagyonőr képzettség természetesen tartalmazza  a pénz-és érték szállítás kísérés, rendezvénybiztosítás, parkolóőri-és rendészeti ismereteket is (azaz több mint a 2013-előtti "OKJ Biztonsági őr", ahol csak ráképzés és újabb kiegészítő OKJ vizsga után volt lehetősége a biztonsági őrnek rendezvénybiztosító, pénzszállító, bankőr foglalkozások betöltésére.


Az új OKJ képzettséggel (2013-tól) a vizsgázott vagyonőrök 5-évig alanyi jogon felmentést kapnak a 2012. CXX. törvény és 68/2013. BM. rendeletben meghatározott "továbbképzési" kötelezettség alól (hasonlóan az új OKJ-ban meghatározott biztonságszervezők és közterület felügyelők is).

A személy -és vagyonőri tanfolyam hallgatója akkor bocsátható OKJ szakmai vizsgára, ha modulzáró vizsgáit eredményesen letette. A modulzáró vizsgáknak 51 % -ra kell minimum sikerülniük.

okj-32-861-01-szv-modulzaroi.png

6 db. modulzáró vizsga van, melyből kettő írásbeli (magánbiztonság védelmi alapismeretek, objektumőri alapismeretek), a vizsgák később részletezésre kerülnek itt...

A vizsgára bocsátás feltétele még a tanfolyam keretében előírt 40-órás gyakorlat teljesítése, melyet csak a vagyonvédelmi kamara (SZVMSZK) által akkreditált (minősített és tanúsítvánnyal rendelkező) vagyonvédelmi vállalkozás teljesíthet és igazolhat.

 

OKJ 32 861 01 Személy-és vagyonőr szakmai képzés és vizsgáztatásról (felnőttképzésben)

 

A szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározta, a : 36/2016. (VIII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet módosításáról Hatályos: 2016.09.01-től

Jelentkezési feltétel:

  • 16. életév betöltése
  • büntetlen előélet
  • 8-általános iskolai végzettség
  • orvosi (szakmai) alkalmasság
    /ez foglalkozás egészségügyi orvosi és szakmai alkalmasságot jelent, nem munkakörit/

 A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)

  •  Személy- és vagyonőr
  •  Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások/  Parkolóőr
  •  Portás, telepőr, egyszerű őr/  Ipari, kereskedelmi intézet, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény portása, Múzeumi teremőr

​Vagyonőri igazolvány csak vagyonvédelmi vállalkozás keretében munkát vállaló és személyes munkavégzésben érintett személynek szükséges pld. egy iskolai portásnak nem (de a szakképesítést kérik tőle).

(mint látható a testőri munkakör nincs a leírásban, ugyanis azt a személy-és vagyonőri végzettséggel (vagy elismert végzettséggel ) rendelkező személy külön tanfolyamon sajátíthatja el, és külön OKJ-s vizsgát kell tennie).

​A képzés óraszáma: 300-400 óra között van (mely előzetes tudás felméréssel egyes hallgatóknál, vagy csoportoknál csökkenthető, ha ez indokolt).

A képzés aránya: 40 % elmélet és 60 % gyakorlat.

(látható, hogy a képzés inkább gyakorlat centrikus)

​Képzési modulok:

10348-12 Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok
10383-12 Objektumőri feladatok
10384-12 Személy-, vagyonőr speciális feladatai

Szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- modulzáró vizsgák teljesítése

- 40 órás szakmai gyakorlat teljesítése és igazolása

Az összefüggő munkahelyi szakmai gyakorlat igazolása: az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben az összefüggő munkahelyi szakmai gyakorlat időtartama: 40 óra, a képzés utolsó szakaszában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara minősítési rendszerében erre feljogosított, a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett vagyonvédelmi gazdálkodó szervezetnél.

Modulzáró vizsgák :

10348-12 Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok írásbeli, gyakorlati
10383-12 Objektumőri feladatok írásbeli, gyakorlati
10384-12 Személy-, vagyonőr speciális feladatai szóbeli, gyakorlati

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladatok mindegyikének végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető.

Komplex, záróvizsga:

1. Írásbeli (90 perc) , 2. Gyakorlati (30 perc) , 3 . Szóbeli : nincs

Központi írásbeli feladat  ( 90 perc )

Központi írásbeli vizsgatevékenység
A vizsgafeladat megnevezése: Magán-biztonságvédelmi ismeretek

A vizsgafeladat ismertetése:

A szakképesítés mindhárom moduljának témaköreihez kapcsolódó központilag összeállított és kiadott feladatlap (teszt) kitöltése.

Témakörök: jogi ismeretek
A magánbiztonság szabályozása, az alkalmazási feltételek, a személy- és vagyonőri tevékenység szakmai szabályai, a tevékenység során leggyakrabban előforduló bűncselekmények, szabálysértések, a bűntető- és szabálysértési eljárás, a személy- és vagyonőri intézkedés elleni panasz kivizsgálása.

A vizsgafeladat időtartama: 90 perc
A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 40%

Komplex szakmai gyakorlati vizsga (szituációs vizsgafeladat teljesítése)

A vizsgafeladat megnevezése: Személy-, vagyonvédelmi intézkedés bemutatása, az őr jelentési kötelezettségének teljesítése
A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó szituációt leíró komplex feladatot húz.
Gyakorlatban mutatja be az intézkedés végrehajtását, magyarázattal kíséri a cselekvését. (Az intézkedéshez szükséges eszközöket, felszereléseket maga választja ki a gyakorlati vizsga helyén felhalmozott készletből.)
Ezt követően az intézkedés nyomán keletkező dokumentálási kötelezettségének tesz eleget számítógépen az adekvát őrdokumentumban, és/illetve szóban/telefonon jelent a szolgálatvezetőnek.
A vizsgafeladat az intézkedési protokollt, a támadás-elhárítást, a helyes eszközhasználatot, a szolgálatteljesítés dokumentálását kéri számon mindhárom modul kompetenciáit figyelembe véve.

A komplex gyakorlati tételt részletezve:
- a feladat három részből áll (a,b,c)
- egy "szolgálati szituáció",
- az "a" feladat egy intézkedési helyzet bemutatása, levezetése (szakszerűen és indokolva)
- a "b" feladat részben egy újabb konfliktust kell kezelni, melynek során az őrt valamilyen támadás éri (meg akarják ütni, rúgni, valamilyen tárggyal felé ütnek stb.), e problémát az őr elhárítja, az elhárítás mértékét és eszközét, módszerét indokolja stb.
- a "c" feladatrészben a vizsgázó egy technika kezelését mutatja be (riasztó, beléptető, tűzjelző, fémdetektor stb.), azaz kapcsolja be, kapcsolja ki, nyissa ki, mutassa be az átvizsgálást  a fémdetektorral stb.

A feladat végén el kell készíteni az intézkedésről (vagy a támadás elhárító eszköz alkalmazásáról a 2012. CXX. törvényben előírt jelentést, minta van a helyszínen) a szükséges okmányt (szintén a kiválasztott okmányokból).


A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc,
válaszadási idő 15 perc)
A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 60%

Melléklet : 22/2206 BM r.

22/2006 BM rendelet

2019.08.01.

Itt olvashatók azok a szakképesítések (nem feltétlenül szakmák, vagy OKJ végzettségek…) melyek alapján személy-és vagyonőri igazolvány kérhető a lakhely szerinti rendőrkapitányságtól, majd pedig ezzel a személy –és vagyonőri tevékenység szabályosan és személyesen végezhető !

Javaslom, alaposan tanulmányozni !

Nán Jenő

 

10/A. § *  (1) Személy- és vagyonőri igazolvány kiadása vagy megújítása iránti kérelem elbírálása során az SzVMt. 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy- és vagyonvédelmi tevékenység személyes ellátására az SzVMt. 1. § (3) bekezdés a)-d) pontjában előírt szakképesítésnek számít * 

1. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán szerzett szakképzettség,

2. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán bűnügyi igazgatás vagy rendészeti igazgatás szakon szerzett szakképzettség,

3. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakokleveles magánnyomozó szakképzettség,

4. a had- és biztonságtechnikai mérnök alapképzésben és a biztonságtechnikai mérnök mesterszakon szerzett szakképzettség, továbbá a főiskolai szintű biztonságtechnikai mérnök szakképzettség,

5. a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola büntetés-végrehajtási tagozatán szerzett szakképzettség,

6. a jogász szakképzettség,

7. *  a Rendészeti szervező szakképesítés valamennyi szakmairánya a katasztrófavédelmi, a tűzvédelmi és az iparbiztonsági szakmairányok kivételével, továbbá a Rendőrszervező (tiszt) szakképesítés rendőrszervező szakiránya és határrendész-szervező szakiránya,

8. *  az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) 54 861 01 azonosító számú Rendőr tiszthelyettes szakképesítés valamennyi szakmairánya,

9. az OKJ 52 861 02 azonosító számú Büntetés-végrehajtási felügyelő szakképesítés,

10. az OKJ 32 861 01 azonosító számú Személy- és vagyonőr szakképesítés,

11. az OKJ 52 861 05 azonosító számú Közterület-felügyelő szakképesítés,

12. az OKJ 54 863 02 azonosító számú Honvéd altiszt szakképesítés valamennyi szakmairánya,

13. az OKJ 52 861 01 azonosító számú Biztonságszervező szakképesítés,

14. az OKJ 52 861 06 azonosító számú Magánnyomozó szakképesítés,

15. az OKJ 34 861 01 azonosító számú Rendészeti őr szakképesítés,

16. az OKJ 52 345 04 azonosító számú Közszolgálati ügykezelő szakképesítés,

17. az OKJ 52 861 11 azonosító számú Rendészeti ügyintéző szakképesítés,

18. a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: Bmr.) 4. mellékletében foglalt, 1-17. pont szerinti szakképesítéseknek megfeleltetett szakképesítés,

19. a rendészet ismeretek ágazati szakmai érettségi végzettség,

20. a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában, vagy e szervezet jogelődeinél szerzett alapfokú végzettség,

21. az üzemrendészeti szervek szervezéséről szóló 14/1960. (III. 24.) Korm. rendelet, valamint a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló 6/1988. (II. 12.) MT rendelet alapján szerzett rendész képesítés, illetve

22. *  a középfokú katonai szakképzési intézményben szerzett képesítés, valamint a Magyar Néphadsereg oktatási intézményeiben szerzett szakképesítés,

23. *  a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól szóló 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet és a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésről szóló 12/1995. (VIII. 18.) BM rendelet alapján szerzett személy- és vagyonőr szakképesítés.

 

Személy-és vagyonőri SZVK hatályos (2018 tól) azaz szakmai és vizsga követelmény részben változott, egyben a 22/2006. BM. r. is. lásd:

18/2018. (VI. 28.) BM rendelet
Hatályos: 2018.07.06 - 2018.07.07
18/2018. (VI. 28.) BM rendelet
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet, valamint a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet módosításáról

 

folyt.köv. 

(az írás a jelenlegi (2019) személy-és vagyonvédelmi jegyzethez készült, kivonat)