Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nán Jenő : Rendészeti képzés nappali rendszerben

A rendészeti képzés iskolai és nappali rendszerben komoly hagyományokkal rendelkezik.

A kezdetek:

1994
A kezdeményezés 1994-ben indult, amikor néhány középiskola felvette a kapcsolatot a helyi rendőrkapitánysággal, mivel olyan fakultációt szerettek volna indítani, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a rendészeti feladatokkal és a rendőrség munkájával. A diákokat ugyanis felettébb érdekelte a tévéfilmekből is izgalmasnak tűnő hivatás.

A rendőrség eleget tett a kéréseknek, és a tanórák mellett kapitánysági látogatásokra is elvitték a diákokat – nyilatkozta egy régi riportban -  Budaváriné Béres Erzsébet kormánytisztviselő, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Képzés-igazgatási Központ oktatás-igazgatási és módszertani osztályának vezető főtanácsosa I(BM. oldalról idézve).

A részt vevő körülbelül húsz iskola rendkívül összetartó volt, versenyeket szerveztek, tananyagot készítettek. Az egyre népszerűbb fakultáció 2002-ben belügyi rendészeti ismeretek néven akkreditált közismereti tárgy lett, aminek köszönhetően hamarosan már érettségizni is lehetett belőle középszinten. (Napjainkban több mint 70 "középiskola" - szakgimnázium oktatja a belügyi rendészeti tárgyakat.)

Az első lépések a "belügyi rendészeti" tantárgy bevezetésével kezdődtek, majd sor került a "belügyi rendészeti" érettségi lehetőségére, ismert rövidítésben "BRI". (1998).

A rendészeti "BRI" tantárgy létezik (létezett)  fakultatív tantárgyként is és választható volt érettségi vállalásával, mint szakmai érettségi tárgyként. Vannak és voltak olyan tanintézetek és osztályok ahol e tárgyból nem igényelték az érettségit, de a legtöbb helyen éltek ezzel a lehetőséggel, valamint azzal az előnnyel, hogy rendőri (tiszthelyettesi, ,majd szakgimnáziumi) képzésre jelentkezhettek (esetleg ott kedvezményt kaptak), vagy éppen szakirányú tiszthelyettesi, főiskolai, egyetemi tanulmányokhoz használták a megszerzett tudást (RTF, Közszolgálati Egyetem...).

A tantárgy tanítása és az általa közvetített ismeretek nagy változásokon mentek át az elmúlt esztendőkben. A belügyi rendészeti ismeretek tantárgy oktatásában mérföldkőnek számított 2010. esztendő, ugyanis 2010 májusától emelt és közép szinten van (volt) lehetőség írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát tenni e speciális szakmai ismeretekből.

A belügyi igazgatási ismeretek vizsgatárgy  érettségi eredménye a felvételi pontok számításakor kiválthatja a magyar vagy a történelem érettségi eredményét, amennyiben azok rosszabbak lennének.

A négy éve indult képzések már más tantervi követelmények szerint történnek, hiszen az érettségivel megszerezhető rendészeti ügyintéző, a közszolgálati ügyintéző szakképesítések eltérő tematikára épülnek és az érettségi követelmény is részben más, a tantárgyi követelmények (tanterv) 2018-évben is változott.

rendeszeti-egyenruha-miskolc4-feliratos.jpgJelenlegi nappali képzésben a következő szakmák szerezhetők meg:
OKJ 54 345 01 Közszolgálati ügyintéző (rendészeti érettségi + 1év)
OKJ 52 345 04   Közszolgálati ügykezelő
(mellék-szakképesítés, érettségi évében azaz 4-éven belül)

A fenti végzettségek megszerzése esetén a rendőrtiszthelyettesi OKJ végzettség két év helyett 1, 5-év alatt teljesíthető (Ady Ligeten Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Körmenden)

 

/kép forrása: a foto a Miskolci Rendészeti Szakgimnázium által közzétett kép/

OKJ 52 861 11 rendészeti ügyintéző

A fenti végzettségel  a rendőrtiszthelyettesi OKJ végzettség két év helyett egy év alatt teljesíthető.


OKJ 34 861 01 rendészeti őr ( 3-éves képzés, érettségi nélkül)

Összefoglalva tehát : a közszolgálati ügykezelő, ügyintéző, a rendőr-tiszthelyettesi képzésben félév kedvezményre jogosult, azaz 2-év helyett 1,5-év alatt szerezhet rendőri OKJ képesítést (OKJ 54 86 01 Rendőr tiszthelyettes ) a rendészeti ügyintéző a fenti képzésben egy év kedvezményt kap.


Belügyi érettségivel járó egyéb jogosítvány:
A BRI. belügyi rendészeti tárgyból tett sikeres érettségi bizonyítvánnyal a személy-és vagyonőri igazolvány /rendőrhatóságnál/ kiváltható és így ezzel személyes munkavégzés vállalható. Az érettségi tehát (és a négy év tanulás) így megéri akkor is, ha nem OKJ-és szakmát kapott a tanuló, mivel munkavégzésre alkalmassá vált (a személy és vagyonőri szakmát - OKJ 32 861 01 - felnőttképzésben kb 100-150 ezer Ft-os költségekkel 3-4 hónap alatt szerzik meg  a felnőttek....), s ez jogosítja őket a személy-és vagyonőri igazolvány kiváltására és munkavégzésre. Az igazolvánnyal  (vagyonőri) őrzési (objektum, bank stb.) tevékenység, szállítmány-kísérés, pénzszállítás, rendezvénybiztosítási feladatok vállalhatók, valamint e igazolvány megléte szükséges annak is, aki az előbbi tevékenységeket szervezi, vezeti. (Lásd: 22/2006 BM rendelet, 20/2013 BM., rendelet, módosította 18/2018. BM. rendelet). Összefoglalva tehát hangsúlyozni kell, hogy a belügyi -rendészeti tárgyból szerzett érettségi nem jelent szakmát és nincs OKJ szakmai vonzata (nem szakképesítés), viszont magánbiztonsági és rendészeti területen munkakörök betölthetők vele, vagyonőri igazolvány kiváltható.

A rendészeti érettségi tehát csak rendészeti szakgimnáziumban szerezhető meg, hasonlóan a rendészeti őr, közszolgálati ügykezelő szakképesítés is. A közszolgálati ügyintéző vagy (1) rendészeti érettségit követően az adott szakgimnáziumban + 1 -év, vagy  (2) bárki részére elérhető érettségi után 2-éves képzésben.

A közszolgálati ügyintéző abszolút "adminisztratív és ügyintézői" területre ad képesítést a közszolgálati ágazatban, azaz a leendő szakemberek önkormányzatoknál, kormányablakokban, állami közigazgatási hivatalokban tudnak alapvetően elhelyezkedni és ott is számítanak rájuk elsősorban. Mielőtt bárki e szakmát választja tájékozódni kell a betölthető munkahelyekről és a szakmát jellemző munkaköri feladatokról (megfigyelésem szerint ez elsősorban lányoknak való adminisztratív-ügyintézői terület, fiúknál kevésbé népszerű, náluk inkább a rendészeti jelleg dominál...). Az előbbieket támasztja alá az a tény is, hogy a két éves közszolgálati ügyintéző szakképesítés alapján sem személy-vagyonőri igazolvány nem váltható ki, sem rendészeti munkakör nem tölthető be.

Összehasonlítás röviden:
(melyik szakmai irányzat súlypontos a képzésben)

 

Rendészeti szakmák
szakma megnevezése Rendészeti

rendészeti és

ügyintézői

ügyintéző, adminisztratív
rendészeti őr X    
rendészeti ügyintéző XX X  
közszolgálati ügykezelő mellék-szakképesítés X XX  
közszolgálati ügyintéző   X XX

Az előbbi táblából jól látszik, hogy a "legerősebb" rendészeti képzés a rendészeti ügyintéző (ez adja a legtöbb rendészeti, magánbiztonsági területre is a jogosítványokat különböző állások betöltésére), majd ezt követi a 3-éves rendészeti őr (érettségi nélkül, de érettségi megszerzése után komoly előnyt jelent), majd a közszolgálati ügykezelő rész-szakképesítés.

2020-évtől a rendészeti szakképzésben az új OKJ-nak megfelelően szintén módosulás lesz : Közszolgálati technikus (5-éves képzés) kerül bevezetésre közszolgálati technikus és rendészeti technikus szakirányokkal, ezzel egyidejűleg a rendészeti korábbi képzések átalakulnak. A szakgimnáziumokból technikumok lesznek, a szakközépiskolákból (ismét) szakképző iskolák, melyek 3-évesek lesznek (mint az eddigi szakközépiskolák és régi szakképzők s régi szakmunkás képzők stb.), ez utóbbiak nem adnak érettségit nyilván csak szakmai képesítést ( + 2-évvel az érettségi is megszerezhető). Az utóbb említett  3-éves szakközépiskola képzésben történt eddig a "rendészeti őr" szakmai képzés.

Kép: NKE nyílt nap plakát (2018).

nke_felvatli_2019_plakat_2-nyit-nap.jpg

A továbbtanulás eldöntése nem mindig egyértelmű azoknak sem, akik a rendészeti ügyintéző, vagy közszolgálati ügyintéző négy + egy éves szakmai képzést választották.

Tapasztalatom, hogy a 9-10 évfolyamokban sok helyen és  a legtöbb tanulónál  nem egyértelmű, hogy milyen lehetőségei vannak, nem eldöntött és nem kiforrott a rendészeti irány (rendvédelmi szervek választása), de még a rendészeti, vagy magánbiztonsági irány sem. Gyakori az olyan tanuló is, aki vagy szülők döntése alapján került e speciális rendészeti osztályba, vagy azért mert a "környéken ez az iskola" volt a legközelebb, s a választható szakok közül ez tűnt a "legkönnyebbnek" (persze a valóság nem ezt igazolja). A tanulókkal történő beszélgetések során sok  esetben kiderült, hogy egyáltalán nincsenek tisztában a választott szakmával és annak követelményeivel, nem ismerik és nem látják át a megszerezhető mellék-szakképesítés előnyét (pld. közszolgálati ügykezelő), de 10-ből 9 nem tudta azt sem, hogy a belügyi érettségi megszerzésével vagyonőri igazolványt kaphat (igényelhet) alanyi jogon.

A mellék-szakképesítést választók (ami nem biztos, hogy tudatos döntés volt), nem látják át, hogy ezzel komolyabb rendészeti -és magánbiztonsági ismereteket kell szerezniük (mert vagyonőr, rendész, közterület felügyelői munkaköröket is elláthat...).

Pályaválasztással kapcsolatos döntések elősegítése

A rendészeti tárgyakat választók és e tárgyból érettségizni kívánó diákoknak 10-ik évfolyamtól minél több olyan nyílt napon, pályaválasztási bemutatón, szakmai bemutatón, versenyen, szaktáborban stb. célszerű részt venniük, ami segíti a 12-évfolyamot követő és meghatározó lépéseket!
Javasolt a 10-évfolyamban már megkezdeni a szakirányú látogatásokat, hiszen ebben az esetben "időben" döntést lehet hozni a továbbtanulás irányáról. 11-ik évfolyamban a látogatás - nyílt napokon -  indokolt és már elkerülhetetlen de már majdnem késő annak, aki ekkor "kap észbe". A 12-ik évfolyamban egy nyílt napon történő részvétel már csak tájékozódás (a döntést itt már esetek többségében késő meghozni...), hiszen kb. félév van az érettségi szünetig és vizsgák megkezdéséig.

Az alapos és kimerítő tájékozottságra tehát szükség van !

Ha sikerül a tájékozódás 10. évfolyamban az a legszerencsésebb, a 11. évfolyamban az utolsó lehetőség, a 12. évfolyamban már csak pontosításról beszélünk, hiszen itt már késő és majdnem lehetetlen behozni a hátrányt, ha valaki addig nem tanult.
Ha tehát időben sikerül meghozni a döntést, hogy egyetem (NKE), vagy rendőr-tiszthelyettesi iskola, vagy katonai altiszti, vagy büntetés végrehajtás az irány...- tehát ha megvan a cél, akkor eredményesebben lehet felkészülni a felvételikre (pontszámok, illetve egyes szakoknál fizikai felvételikre is) ! Természetesen lesznek olyanok akik - s reméljük az alapos tájékozódás után - semmilyen kedvet és motivációt nem kapnak egyik rendvédelmi szakma iránt sem, így nem választanak hivatásos, de még rendészeti-magánbiztonsági területet sem, azaz marad az érettségi és utána valami egészen más........

/ Mindig vannak és lesznek olyanok, akik valamilyen oknál fogva "belekényszerültek" a rendészeti osztályokba, rendészeti érettségire készülnek, azon megpróbálnak megfelelni, de a továbbiakban nincs tervük e irányban tovább tanulni, vagy elhelyezkedni e pályákon . E diákoknál már a négy év alatti tanulmányoknál érezhető az érdeklődés és a figyelem, érdeklődés hiánya, a szakmai tárgyak iránti közömbösség stb. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a rendészet iránt érdeklődést nem mutatók, nem szeretnének más irányban akár OKJ, akár felsőfokú képzésben tovább lépni ...., így a lehetőségekhez képest őket is segíteni kell a minél jobb érettségi eredmények elérése érdekében, hiszen a továbbtanulást minden pont segíti.../.
 

A döntést tehát a pályaválasztási programok, nyílt napok, szakmai versenyek nagyban segíthetik !


Ezek a  programok röviden:

  • Rendészeti-szakgimnáziumok nyílt napjain való részvétel /Ady-liget, Körmend, Miskolc...)
  • NKE azaz Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyílt napjain való részvétel
  • Belügyi rendészeti versenyeken való nevezés és részvétel
  • Honvédelmi típusú versenyeken való részvétel (pld. Országos Honvédelmi Ifjúsági Verseny, Országos Haditorna Verseny ...stb.)
  • Katasztrófavédelmi versenyeken való részvétel (helyi, megyei, regionális...)
  • Lövészeti versenyeken való részvétel
  • Polgárőr versenyeken való részvétel
  • Rendészeti, honvédelmi, bűnmegelőzési táborokban való részvétel

Szakmai gyakorlat (lehetőleg szakmai szervezeteknél, melyek a tanulmányok során is előfordultak az oktatás során: rendőrség, katasztrófavédelem, tűzoltóság, közterület felügyelet, magánbiztonsági cégek, polgárőrség stb.

Kép: Országos Ifjúsági Honvédelmi Verseny
(Országos Haditorna Verseny elődöntő)oihv-2013-is-feliratos-kotelhidas.jpg

 

 

 

 

 


 

A nyílt napok általában a következőképpen zajlanak:
Őszi-téli időszak : 1 nap, téli, kora tavaszi időszak 1 nap. A két napból (egy helyszínen) az egyik iskolai szorgalmi napra esik, a másik általában szombati napra. Ha van lehetőség célszerű iskolai és közös megtekintést szervezni, de a nyílt nap egyénileg is látogatható, a résztvevők "igazolást" kapnak, melyet iskolájukban le kell adni (ha tanítási időben vettek részt a programon).

Egy tanévben 10. évfolyamtól kezdve egy tanuló két pályaválasztási, vagy nyílt napon vehet részt úgy, hogy a látogatási igazolást bemutatja, ezt követő alkalmakat csak szülői igazolás és iskolai engedély birtokában lehet igazoltnak tekinteni ( lásd mellékelt kivonatot).

Kivonat : 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet V. FEJEZET
A GYERMEK, A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE

19. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok51. § (1) *  A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.
(2) *  Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
d) *  a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja,
e) *  az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.

A motiváció, vagy érdeklődés hiány jól látható jelei:
- egyenruházat, egyen felszerelés hiánya, vagy nem egységes megjelenése, az egységes rendészeti jelleg mellőzése,
- egyenruházatban történő megjelenés kerülése,
- a rendészeti osztály fegyelme (fegyelmezettsége) nem különbözik más osztályokétól,
- rendszertelen jegyzetelés, jegyzet hiány, szakirodalom mellőzése,
- gyenge minőségű dolgozatok, házi feladatok,
- szakmai kommunikáció gyenge szintje, gyenge szóbeli feleletek,
- szakmai programok "kerülése", mellőzése, érdeklődés hiánya,
- szakmai versenyek iránti érdektelenség,
- önképzés hiánya, sportok mellőzése ( pld. önvédelem, lövészet stb.)
- fizikai felkészülés (felvételi követelmények szerinti) rendszertelensége

A folytatás...
Az a körülmény és tény, hogy valamely rendészeti osztályos hallgató akár gyenge vagy közepes rendészeti szakmai érettségit  követően nem követi a rendészeti-és közszolgálati pályát sokszor nem végleges állapot. Sok esetben előfordul, hogy évek múlva fordul ismét valaki a belügyi-rendészeti-közszolgálati, vagy akár honvédelmi pálya irányába (továbbtanulás, vagy akár munka célból) de ha nem,  akkor is hasznos ismeretekkel van "felvértezve" egy jó "időre" s várható, hogy a "jogkövető" állampolgárok közé fog tartozni.

A cél a legjobb tanulóknak :

nke-rendeszet-tudomanyi-kar-cimer.jpgnke-epulete.jpeg

A folytatás ....
A tanulmányokat komolyan teljesítők, a felvételi eljárásokat próbálók, előbb - utóbb valamely rendészeti oktatási intézményben folytatják szaktudásuk elmélyítését, vagy elhelyezkednek a rendészet-magánbiztonság piacán (ha nem rendvédelmi szervhez szerelnek fel).

(Sok volt tanítványom tanult tovább úgy, hogy elsőre nem sikerül a felvételijük..., de nem adták fel...s nagyszerű rendőrökké, rendvédelmisekké, vagy vagyonvédelmi szakemberekké váltak... Vagyis aki nem "adja fel" és kitart a célja mellett, az nagy valószínűséggel el is éri azt.)

adyliget-rendori-iskola-szakgimi.jpg

 

 

 

 

 

 

(kép: Adyliget Rendészeti Szakgimnázium)

Továbbtanulás a rendészeti szakgimnáziumokban

(tájékoztató anyag a BM. felvételi anyagból átvéve)

A rendészeti szakgimnáziumok államilag elismert, 1,5 tanéves képzési idejű OKJ 54 861 01 azonosító számú Rendőr tiszthelyettes szakképesítést adó, érettségire épülő, iskolai rendszerű, nappali tagozatos szakképzésre várják a Rendészet és közszolgálat ágazati képzésben Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek tantárgyat tanult, Rendészet ismeretek szakmai érettségi vizsgát tett és érettségi végzettséggel, vagy Közszolgálati ügykezelő (OKJ 52 345 04) szakképesítéssel rendelkező és Rendészeti és közszolgálati ismeretek ágazati szakmai érettségit tett és érettségi végzettséggel rendelkező jelentkezőket.

A magas követelményeket támasztó, korszerű ismereteket nyújtó iskolák a vonatkozó jogszabályokban rögzített juttatásokban (diákigazolvány, motiváló ösztöndíjrendszer, tanulói juttatások és szociális támogatások, „B” kategóriás vezetői engedély térítésmentes megszerzése, igény és lehetőség esetén szállás és napi háromszori étkezés, természetbeni ruházati ellátás, állami nyelvvizsga bizonyítvány megszerzéséhez pénzbeli hozzájárulás, stb.) a hatályos normák szerint részesítik a tanulókat. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) a képzés során szakmai gyakorlatra fogadja a tanulókat, majd utánpótlási igényei szerinti számban a sikeres szakmai vizsgát tett fiataloknak hivatásos tiszthelyettesi állományban beosztást ajánl fel.

adyliget-kep.jpg

(Kép: Adyliget RSZKG)

A jelentkezés feltételei

A rendészeti szakgimnáziumba jelentkezőnek tudnia kell, hogy csak akkor van reális esélye a felvételre, ha a szakképzésre történő jelentkezés általános feltételein túl a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) meghatározott követelményeknek is megfelel. Kimondottan szigorúak az erkölcsi tartásra, fizikai állóképességre, az egészségi és pszichikai állapotra vonatkozó előírások.

Aki e sajátos elvárásoknak nem tud eleget tenni, az a rendészeti szakgimnáziumban nem kezdheti meg tanulmányait.

 

_____________________________________________________________________

A jövő röviden : (2020-évtől)

ÚJ KÉPZÉS - Közszolgálati technikus 2020/2021-es tanévtől

Ágazat: Rendészet és közszolgálat

Kódszám: 0801 Képzési idő : 5 év

OKJ 54 345 01 Közszolgálati technikus (Közszolgálati ügyintéző és rendészeti technikus szakirányokkal).

9-10. évfolyamon ágazati alapképzés zajlik. 10. év végén a tanulók alapvizsgát tesznek, utána kezdődik meg a szakmai képzés. 

Végzettség: Érettségi + technikusi oklevél

Továbbtanulás- felsőfokú intézmény (pld. NKE ) , - rendőr tiszthelyettes (rendészeti szakgimnázium)

A képzés szakmairányai:
Közigazgatási ügyintéző vagy Rendészeti technikus

Közigazgatási ügyintéző szakmairány 

Rendészet és közszolgálat ágazat 5 éves képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul.

A közigazgatási ügyintéző megismerkedik közigazgatási tevékenység-terület szabályaival, sajátosságaival, a leendő választott hivatás fontosabb szakmai elemeivel. A képzési folyamat során a gyakorlati képzés keretében a közigazgatási ügyintéző megismerkedik kormányhivatalok tevékenység-rendszerének legfontosabb elemeivel.

KOMPETENCIAELVÁRÁS

Kiemeli a lényeget, megérti és visszaadja az olvasottakat, felismeri az alapvető összefüggéseket, megérti a kapott információkat, kérdéseket tesz fel, válaszokat ad, megfogalmazza a véleményét, megérti mások kommunikációját, figyelembe veszi mások véleményét, kapcsolatot teremt, pontos, kontrollált munkát végez, betartja az alapvető viselkedési normákat, tudatosan alkalmazza a metakommunikációs eszközöket.

A SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ

• külső és belső kapcsolattartást és kapcsolat lezárását szolgáló iratokat, leveleket, egyéb dokumentumokat készít, szerkeszt, kezel, tárol;

• ellátja a feladatkörébe tartozó irodai készletgazdálkodási, adminisztrációs feladatokat, közigazgatási eljárás keretén belül jogkörében hivatalból vagy kérelemre hatósági eljárást, vagy hatósági ellenőrzést folytat le;

• ügyviteli munkafolyamatokat szervez és irányít, iratkezelési feladatokat és adminisztratív teendőket lát el;

• irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket, kezel és használ;

• ügyintézői és ügyfélszolgálati feladatokat lát el;

• feladatkörébe tartozó eljárást folytat le;

• tájékoztatást ad, adatszolgáltatást végez szóban és írásban;

• feladatkörébe tartozó közigazgatási ügyekben döntés-előkészítést és támogató feladatokat végez;

• ellátja a munkakörébe tartozó ügycsoporttal összefüggő feladatokat;

• önállóan végezni a hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárási ügyeket;

• kezeli a felmerülő ügyfélkonfliktusokat.

Ajánlott azon fiatalok számára, akik éreznek magukban elhivatottságot a közrend, közbiztonság a köz-, és államigazgatás területén az emberek mindennapi biztonságos életkörülményeinek fenntartásához. Elengedhetetlen, hogy legyen megfelelő számú szakember, aki a társadalom ilyen irányú igényét magas színvonalon tudja biztosítani.

Rendészeti technikus szakmairány 

Rendészet és közszolgálat ágazat 5 éves képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul.

A rendészeti technikus megismerkedik a rendészeti, a magánbiztonsági tevékenység, valamint a rendvédelmi életpálya sajátosságaival, a leendő választott hivatás fontosabb szakmai elemeivel. A képzési folyamat során a gyakorlati képzés keretében a rendészeti technikus megismerkedik a magánbiztonsági szolgáltató szervezetek, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem-tűzoltóság, valamint a rendőrség tevékenységének legfontosabb elemeivel.

KOMPETENCIAELVÁRÁS

Kiemeli a lényeget, megérti és visszaadja az olvasottakat, felismeri az alapvető összefüggéseket, megérti a kapott információkat, kérdéseket tesz fel, válaszokat ad, megfogalmazza a véleményét, megérti mások kommunikációját, figyelembe veszi mások véleményét, kapcsolatot teremt, pontos, kontrollált munkát végez, betartja az alapvető viselkedési normákat, tudatosan alkalmazza a metakommunikációs eszközöket.

A SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ

• őrzést végez különböző védelmi szintű létesítményekben;

• ellátja a belső és a közterületi járőrszolgálatot, helyszín-ellenőrzést végezni a riasztásra kivonuló szolgálat tagjaként;

• szállítmánykísérési feladatokat végez, biztosítja a pénz-, értékszállítást a létesítmény területén;

• intézkedik rendkívüli eseményekkor, szükséghelyzetekben, közveszély-elhárításban;

• elfogja a bűncselekményen és szabálysértésen tetten ért személyt;

• alkalmazza a támadáselhárító eszközöket és a kényszerítő testi erőt a szakmai szabályok szerint;

• együttműködik a feladat-végrehajtásban érintett hatóságokkal, a rendvédelmi szervekkel, a biztosításban részt vevő biztonsági szolgálatokkal, szervezőkkel;

• lőfegyvert használ;

• alkalmazza a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat, és egyéb jogi normákat, valamint a speciális szakmai, továbbá etikai szabályokat.

Ajánlott azon fiatalok számára, akik éreznek magukban elhivatottságot a közrend, közbiztonság területén az emberek mindennapi biztonságos életkörülményeinek fenntartásához. Elengedhetetlen, hogy legyen megfelelő számú szakember, aki a társadalom ilyen irányú igényét magas színvonalon tudja biztosítani.

Rendészeti őr

Jelenleg is meglévő képzés (szakközépiskolai rendszerben 3-év, érettségi nélkül).

Az új képzésben is megtalálható: 34 861 01 OKJ számon, 3-éves és 2-éves "verzióban" (N.E tagozaton).

továbbiak folytatásban....