Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Biztonságszervezés szakmáról és képzésről

Nán Jenő

biztonságszervező szakmérnök :


(biztonságvédelmi oktató, szakmai vizsgabizottsági elnök, rendészeti szaktanár)

Biztonságszervező szakmáról©

Előszó:

A biztonságszervezés alapja 1993 előtti képzésekben és gyakorlati munkában (mivel még itt nem beszélhetünk kialakult és szabályozott vagyonvédelmi tevékenységről) a rendészeti munka és rendészeti képzés volt. A rendészet fegyveres változatai az iparőrség, majd a polgári fegyveres őrség, illetve ezt követően a FBÖ azaz fegyveres biztonsági őrség voltak. Az üzemrendészeti szervek működéséről 1960-as, majd 1988-as jogszabályok rendelkeztek, hasonlóan a rendészeti vezetők képzéséről is. A rendészeti vezető képzés két szinten zajlott közép-és felsőfokon, a vizsgákat a BM felügyelte. Az 1960-as évektől szerezett üzemrendészeti és vizsgával igazolható végzettségek mai napig elismertek (így pld. személy-és vagyonőri igazolvány kiváltására jogosítják a tulajdonosát). A rendészeti vezető képzésben számtalan tapasztalat gyűlt össze és ennek speciális átdolgozásából, átformálásából alakult ki a rendszerváltás utáni időszak első magánbiztonságban is használható  és OKJ -rendszerben is elismert "szakmája". A végzettséget a vagyonvédelmi vállalkozásokról szóló első jogszabály (87/1995. Korm r.) is elismerte, így a biztonságszervezők a személy-és vagyonőri igazolványt alanyi jogon kiválthatták.

A biztonságszervező szakmáról és szakmai képzésről

Napjainkban is népszerű és egyelőre egyedülálló komplex biztonsági szakmáról és a képzések, vizsgarendszerek alakulásáról érdemes pár dolgot megismerni, hiszen közel 24-éve oktatják (oktatjuk, vizsgáztatunk) és egyelőre a felnőttképzésben nincs hasonlóan összetett, rendészetre, magánbiztonságra, munka-tűzvédelemre, katasztrófavédelemre is alkalmas szakember képzés (emelt szintű).

Természetes, hogy aki valamely rendészeti irányban helyezkedik el, vagy egy speciális szolgálathoz megy dolgozni, annak érdemes újabb szakirányú végzettségeket is szerezni, néha akkor is, ha az nem magasabb szintű a "biztonságszervezőnél" (pld. Fegyveres Biztonsági Őr, vagy egyéb munkavédelmi, tűzvédelmi szakirányú végzettségek stb.). Egyes esetekben adott munkahelyen ez megkerülhetetlen, bizonyos előírt-és elvárt "jogosultságok" miatt, hasonlóan ahhoz, hogy "fegyverkezelői" vizsgát is külön kell megszerezni, ha valaki a magánbiztonsági szektorban fegyveres szolgálatnál fog ellátni fegyver -kiadói, vagy fegyveres vagyonvédelmi munkát.

A "biztonságszervező" 1993-ben lett OKJ-s minősítésű (OKJ 53 691 3301) és gyakorlatilag az első "biztonságvédelmi" országos képzési jegyzékben szereplő szakma, hiszen előtte csak a rendészeti közép-és felsőfok (üzemrendészek) képzése volt kézzelfogható, melyet komolyabb képző cégek és nagyvállalatok szerveztek, a BM és azon belül az ORFK mint vizsgabizottság közreműködésével. A rendészeti közép és felsőfokú vezető képzés egészen 1997-ig tartott.

Az első biztonságszervező (1993) szakma felügyeletét és egyben a vizsgabizottság kijelölését a Művelődési -és Közoktatási Minisztérium végezte (MKM). A szakma elsősorban volt rendészeti és másodsorban vagyonvédelmi képzési célú (tulajdonképpen egy megújított rendészeti vezetői ismereteket kívánt adni elsősorban művelődési, sport, kulturális területre). A szakmai képzés természetesen felölelte a rendészet, vagyonvédelem a tűz -és munkavédelem teljes területét, valamint volt két tárgy a vezetéselmélet és a gazdasági ismeretek, mely tulajdonképpen nagyon komplex biztonsági vezetői és szervezői alapokat adott. A képzéshez a tankönyvet a Műszaki Egyetem Mérnök-továbbképző Intézete adta ki (6 könyv volt, mely később 8-ra bővült). Egy-egy tanfolyam gyakorlatilag majdnem egy évig, de legalább 10-hónapig tartott (hétvégi foglalkozásokkal).

A szakma OKJ száma: 5369 13 3001 volt.

A "személy-és vagyonőr"  szakmai képzés és vizsga először 1995-ben jelent meg és 1997-ig ún. "tanúsítványos" változat volt, azaz nem rendelkezett OKJ szakmai minősítéssel, de a tevékenység gyakorlásához már mindenkinek vizsgáznia kellett, aki személy-vagyonvédelmi vállalkozást akart vezetni, vagy ilyen magánbiztonsági cégnél akart személyes munkavégzést gyakorolni. 1995-1998-között e szabályokat a 87/1995. Korm. rendelet tartalmazta.

Érdekes jelenség volt és "tömeges" biztonságszervező képzést produkált az a felismerés 1995-1997 között, amikor a vagyonőri tanúsítványos vizsgára kötelezettek rájöttek, hogy az OKJ nélküli és A4-es méretű rendőrségi tanúsítvány (tanfolyam, költség, vizsga stb.) helyett tulajdonképpen jobban járnak ha minimális időbeni és pénzbeni ráfordítással OKJ végzettséget, azaz biztonságszervező szakmát szereznek. Ebben az időben a középfokú biztonságszervező szakmához valamilyen szakmunkás végzettség kellett, a felsőfokú biztonságszervező végzettséghez pedig érettségi (ez kezdetektől így volt). A biztonságszervező végzettséggel 1995-1997 között is lehetett személy-és vagyonőri rendőrhatósági igazolványt kiváltani és ez így van jelenleg is.

1997-től a személy-és vagyonőr is OKJ-s szakma lett, így a "tömegjelenetek" a BSZ képzésben lecsökkentek.

1998-ban megjelent az 1998. évi IV. törvény a személy-és vagyonvédelmi valamint magánnyomozási vállalkozásokról..... (most nem idézem a pontos szöveget) és szabályozta, "befoltozta" (részben) az addig érvényben lévő 87/1995. Korm. rendelet hiányosságait és egyben megalakult a Magyar Személy-és vagyonvédelmi valamint Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK).

A személy-és vagyonvédelmi tevékenységet jelenleg a 2005. CXXXIII. törvény szabályozza, mely az előbbiekkel szinkronban a biztonságszervező végzettséget külön is említi mint a vagyonvédelmi tevékenységet személyesen teljesíteni kívánó- rendőrhatósági igazolványt kiváltani szándékozó-  személy elismert végzettségét.

Az 1993-94-ben indított biztonságszervező szakmai képzésben három lehetőség volt :
1.
érettségivel "felsőfokú" végzettséget szerezni
2.
szakmunkás végzettséggel "középfokú" végzettséget szerezni
3. a
középfokú végzettséggel tovább tanulni, azaz folytatni a tanulást és megszerezni a "felsőfokú" minősítést, ez a verzió utoljára 2008-ban (2009 év elején) tett és korábban megkezdett tanfolyamoknál volt utoljára teljesíthető.

Érdekes volt, hogy aki a középfok után végezte a felsőfokot, különösebb felmentés nem volt. Ugyanabból a 6 tárgyból kellett vizsgázni (rendészet-vagyonvédelem, munkavédelem, tűzvédelem, polgári védelem, jog , vezetési ismeretek) a különbség az volt a középfokú és felsőfokú vizsga közt, hogy ameddig a középfokra vizsgázó minden tárgyból 1-írásbeli és 1-szóbeli tételt kapott, addig felsőfoknál úgy írásban, mint szóban 2-2 feladatot kellet kidolgozni, vagy megválaszolni. Egy írásbeli vizsga 6x1 azaz minimum 6-órát tartott.

2008-tól a biztonságszervező közép és felsőfok  helyett a biztonságszervező I-II. megnevezés lépett érvénybe, némileg módosult az előírt tematika és az SZVK (szakmai és vizsga követelmények).

A 2008-előtti végzettségeknél aki munkavédelmi tantárgyból jeles eredményt ért el, annak egy MKM. rendelet alapján kiadtak egy külön tanúsítványt, mely szerint a művelődési, sport, kulturális, oktatási területen munkavédelmi feladatokat és munkaköröket is elláthat. Ez a lehetőség sokakat ösztönzött arra, hogy ezt az éppen nem "testközeli" (biztonsági szakembereknek) kicsit "szárazabb" tantárgyat figyelmesebben tanulja és próbáljon eredményesen vizsgázni belőle.

A Biztonságszervező I. OKJ 54 861 01 0000 00 00 számú,
a Biztonságszervező II. OKJ 54 861 01 0100 33 01 számú volt.

Ebben a korábbi rendszerben még mindig volt egy "sansz" annak aki többet szeretett volna tudni mint a személy-vagyonőri vizsgázó, ez pedig az a lehetőség volt, hogy a BSZ II. verzióra lehetett jelentkezni szakmunkás végzettséggel, vagy befejezett 10. osztállyal (szakmai végzettség nélkül is).

Ez a képzés felnőttképzésben min. 350 órás volt, de az OKJ megengedte a nappali képzést is, melynek óraszáma 1200  -ban lett meghatározva ! A képzés érettségi után indult nyilván és elsősorban olyan diákok jelentkeztek erre a + 1 -évre, akik katonai , vagy rendészeti szakközép iskolások voltak.

Az országban először nappali képzést Székesfehérváron, az Árpád Szakképző Iskola és Kollégiumban vezettek be 2008-ban.  / Én is itt tanítottam tanárként 2008-2012 közt/ Ez a képzés 2012-ben indult utoljára mivel az új OKJ-ból érdekes módon "kimaradt" e szakma nappali képzési lehetősége. 2008-2013 között az országban 4-5 iskolában indult hasonló képzés, de mire "belejöttek volna" megszűnt a képzés jogi lehetősége.

A BSZ I. moduljai a következők voltak:

0701-06 Személy- és vagyonvédelmi alapfeladatok
0702-06 Testőri feladatok
0712-06 Biztonságszervező alapfeladatok
0713-06 Biztonságszervező szakfeladatok

A BSZ II. -ből hiányzott a 0713-06 (szakfeladatok) modul.

A 0701-06 -és 0702-06 modul egyébként teljesen megegyezett az ekkor "Biztonsági őr" OKJ képzés első két moduljával (ezért is volt teljesen szinkronban az 1998. évi IV. törvénnyel és végrehajtási rendeletével, amely kimondta, hogy a "biztonságszervező képesítést személy-és vagyonvédelmi végzettségként is el kell ismerni" , így a végzettséggel a személy-és vagyonőri igazolvány (a rendőrhatóságnál) kiváltható volt.

Vizsgák menete: (2008-2013 közt)

BSZ I-nél 4 vizsga rész volt , BSZ II-nél (csak első három modulból), s természetesen vizsgabizottság előtt, kivéve a központi írásbelit ahol a vizsgaszervező intézmény küldte a képviselőt és felügyelőt.

I. vizsgarész

A 0701-06 Személy-és vagyonvédelmi feladatok vizsgája írásbeli volt 90 percben, központilag (BM) kiadott írásbeli, aznapi "boríték bontással" mint a vagyonőröknél, és ugyanazon a napon (az egész országban).

II. viszgarész

A 0702-06 Testőri feladatok vizsgája:


A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Vagyonvédelmi intézkedés bemutatása és dokumentálása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati, Időtartama: 90 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Személyvédelmi intézkedés bemutatása és dokumentálása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati, Időtartama: 90 perc
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 50%
2. feladat 50%

III. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
0712-06 Biztonságszervező alapfeladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Egy adott intézmény őrzési okmányinak és dokumentumainak minden érdemi
elemet tartalmazó vázlatos elkészítése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli, Időtartama: 60 perc

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Egy megjelölt intézmény tűzvédelmi szempontból történő felmérése, tűzvédelmi szabályzat elkészítése (vázlatszerűen)
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli
Időtartama: 45 perc (25 perc felkészülési idő, 20 perc válaszadási idő)

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat:
Tűzvédelmi- és tűzoltó berendezések, illetve eszközök alkalmazása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati,Időtartama: 15 perc

A hozzárendelt 4. vizsgafeladat:
Polgári védelmi egyéni védőeszközök, valamint vegyi anyagokat és sugárzást
mérő eszközök alkalmazása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
gyakorlati,Időtartama: 15 perc


A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 30%
2. feladat 30%
3. feladat 20%
4. feladat 20%

IV. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
0713-06 Biztonságszervező szakfeladatok

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Egy adott intézmény tűzveszélyességi besorolásának elkészítése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli,Időtartama: 60 perc

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
A megadott adatok alapján egy intézmény munkavédelmi szabályzatának
vázlatszerű elkészítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli

(60 perc)

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat:
Vázlatosan készítse el egy adott berendezés üzembe helyezési eljárását,
dokumentumait
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
írásbeli, Időtartama: 60 perc

A hozzárendelt 4. vizsgafeladat:
Egy munkahely ergonómiai értékelésének elkészítése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: 
írásbeli Időtartama: 60 perc

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 25%    ( BSZ II. nél 40 %)
2. feladat 25%    ( BSZ II. nél 30 %)
3. feladat 25%    ( BSZ II. nél 30 %)
4. feladat 25%    ( 0)

Szakdolgozatok:

1994-től 2009-ig vizsgázóknak felsőfokon, vagy Biztonságszervező I. kategóriában a vizsga előtt 30 nappal egy 25-30 oldalas szakdolgozatot kellett készíteni, kötve-fűzve stb. (mint egy diplomamunkát). A dolgozat a gyakorlatok közt lett értékelve, viszont szóbelin ebből a vizsgázó kérdést és értékelést is kapott külön (meg kellett védeni). 

Megjegyzés: a jelenlegi képzésben 5-oldalas "záródolgozat" készítése az előírt.

Napjainkban a biztonságszervező képzés

A jelenlegi "Biztonságszervező" szakma OKJ 52 861 01 számon található meg a képzési jegyzékben. A jelenlegi biztonságszervező szakmai tanfolyam megkezdéséhez érettségi bizonyítvány és szakmai orvosi alkalmasság szükséges (korábban mivel több fokozata is volt a biztonságszervező végzettségnek, "felsőfokú", "középfokú", illetve BSZ I -és BSZ II minősítéssel nem mindegyik verzióhoz kellett érettségi bizonyítvány megléte). Az új képzéssel és végzettséggel bővült a betölthető munkakörök száma és lehetősége is.

A szakma követelmény moduljai:

10348-12 Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok
10349-12 Vagyonvédelmi biztonságszervezési feladatok
10350-12 Biztonságszervező alapfeladatai
10351-12 Biztonságszervező szakfeladatai

(a 10348-12 Magán-biztonságvédelmi feladatok modul ugyanaz mint az OKJ 32 861 01 számú személy -és vagyonőr szakma első "bevezető" tananyag egysége)

Az új OKJ szerinti biztonságszervező szakképesítéssel több munkakör betölthető mint a korábbiaknál.

Aki 2013-tól az új OKJ szerint Biztonságszervező képesítést szerez, annak a 68/2012. BM. rendelet és a 2012-évi CXX. törvény szerinti "továbbképzési" kötelezettsége és vizsgája 5-évig szünetel, azaz mentessége van (sajnos csak a 40-órás képzés alól egyelőre....pedig a magánbiztonság modul és a többi bőven lefedi a továbbképzés anyagát is).

A jelenlegi szakma követelményeit és vizsga rendszerét a 36/2016 (VIII.30). BM. rendelettel módosított 20/2013 (V.28.) BM. rendelet tartalmazza.

Vizsgáról:

A sikeres modulzárók után lehet a szakmai komplex OKJ vizsgára jelentkezni.
Modulzáró vizsga minden modulból kötelező (50 % felletti teljesítés esetén sikeres), ezen kívül egy ún. "záródolgozatot" kell leadni vizsga előtt 30 nappal, melynek terjedelme 5-6 oldal (címoldal nélkül).

A modulzárók nagyon hasznosak olyan szempontból is, hogy segíti a "ráhangolódást" a komplex szakmai vizsgára.

A záródolgozat "témaköreit" amiből választani lehet a képző intézmény adja meg, attól eltérni nem lehet.
A záródolgozat 30 %-ban beszámít a gyakorlati (súlyozott százalék) értékelésbe, és 10 %-ban a szóbeli vizsgán (azaz összesen 40 %-i értéke van, így érdemes az öt-hat oldalt alaposan "összeszedni" tömörön, röviden, de lényegre törően fogalmazni, és összeállítani az anyagot). A záródolgozat lényege és feladata pont a tömörítés, a lényeglátás, a tömör fogalmazás, mely ennek ellenére a témáról átfogó képet ad. A "kihívás" tehát pont a megfelelő rövidített változatú téma ismertetés ! (Tehát ne "háborogjunk", hogy nem lehet 20-30 oldalt írni mint régen.... higgyük el az nehezebb volt, itt pedig a nehézség részben a lényeglátás megvalósítása, vagy ennek esetleges hiánya....). Összegezve a zárdolgozatnak átgondoltnak és nagyon lényegre törőnek kell lennie a kiválasztott témában. A dolgozat témákat a felnőttképző cég teszi közzé(ebből lehet választani).

A gyakorlati vizsga igazából írásbeli feladat, ahol 4x60 perc időben (240 perc összesen) egy objektum, vagy rendezvény stb. megadott paraméterek és kérdések szerinti komplex kidolgozása a cél, azaz minden tudást lehet és kell alkalmazni ami a szakfeladatok és egyéb tananyagegységek során megtanult valaki. A vizsga súlyaránya (40 %).

A gyakorlati vizsgán szervezési feladatok vannak (papíron).....helyszínrajz, őrszolgákat tervezés, biztonságtechnika ajánlás, szolgálat tervezés, munkaköri kockázat elemzés, munkaköri leírások készítése, kiürítési terv stb. Az "alkérdésekre" figyelni kell, hiszen előre tudott, mely részfeladatért mennyi pont jár.

A szóbeli vizsga központilag közzétett 20 kérdésből áll, melyet a.) és b.) alkérdésekre bontanak (ideje kb 20-30 perc maximum, felkészüléssel együtt). A kérdéseket a BM. közzétette (2016-ban). A kérdések zöme vagyonvédelmi jellegű, de kb 30 % -ban munka és tűzvédelem, katasztrófavédelem is előfordul. A vizsga súlyaránya 20 %!

A szóbeli vizsga része a záródolgozat (egyszer már értékelve van a gyakorlatnál 30 % súlyaránnyal) megvédése, melyből a vizsgázó 2 kérdést kap. A szakdolgozat sikeres megvédése 10 % pluszt hoz (súlyozva).

_____________________________________________________________

A jövő !? 

2012-ig a Biztonságszervező I-II szakmai képzés a felnőttképzésben és a nappali képzésben (iskola rendszerű, nappali) is szerepelt az OKJ-ban ! 2013-tól a biztonságszervező szakmai képzés csak a felnőttképzésben érhető el (OKJ változás). A szakmai képzés 1994-ben a legelső volt  a magánbiztonság és rendészet területén, hiszen megelőzte az 1995-ben bevezetett és hatósági vizsgás személy-és vagyonőr képesítést, illetve az 1997-évben OKJ-ban is megjelenő személy-és vagyonőri szakmát.

Jelenleg úgy néz ki, hogy az új OKJ-ban (2020-ban bevezetésre kerülő és 2019.november 30-én megjelent( - 229/2019 IX.30.Korm r -   ) nincs ilyen szakképesítést..... Ha ez így marad, akkor biztonságszervező szakmai képesítést (és jelen formában) csak 2020-évben utoljára jelentkezők tudják elvégezni.

Az új OKJ hatásai:

A szakképzésben az iskolai képzések 2020 szeptemberében indulnak, az oktatási intézményekben összesen 174 szakma áll majd rendelkezésre. Ebből 98 technikumi szint, 76 a szakképző iskola szintje – lesz bőven  választási lehetőség. A diákok a technikumokban először ágazatot választanak, és általános kompetenciákat sajátíthatnak el először, majd utána dönthetnek milyen irányban lépnek tovább. Az átalakítás során kiválasztották az alapszakmákat, a többi a munkaerőpiaci képzések keretében lesz elérhető, az igényeknek megfelelően.

Vannak olyan szakmák, amelyek kifejezetten érettségi után képeznek majd, ezek főleg az egészségügyben és a szociális területen jellemzőek.

 

 

 

A mappában található képek előnézete Biztonságszervezés